
"Elmentl tlem S n hagytam menj csak el Hiba lett volna minden Ki menni akar, azt hagyni kell Mosolygott hozz az arcom De mg senki sem nz Jtszani a kzmbs embert Most ltom csak, milyen nehz Elmegynk egyms mellett nmn Kt szemed rm nevet Mosolyogva kszntelek n is De hangom kicsit megremeg. Klnsek vagyunk mi, emberek A lelknk sr, az arcunk nevet Azt hisszk msokrl, boldogok taln S irigykednk nhny vidm szavn De nem vesszk szre Dehogy vesszk szre Hogy knnyek gnek csillog szemben."
"Aztn egy szp napon arra bredek, hogy nem jr a fejemben, s rjvk, hogy tl vagyok a nehezn. A szvem slyos sebet kapott, de majd begygyul, s akkor majd jra tudok rlni az let szpsgeinek. Trtnt mr velem ilyen, s fog is mg trtnni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azrt van, mert jnni fog helyette valaki ms - s jra rm tall a szerelem."
„Rm tr a hajnal, nem lesz mr ugyanaz a nap sosem, mikor hangod bresztett fel. Csak lmom mlyn rzm a lngot mg, mr mindent elfjt a szl. Ha htat fordtasz, mert szerinted gy igaz, emlkl mit mondhatnk?...”
"Az emlkezshez nem emlk, hanem szeretet kell, s akit szeretnk, azt nem felejtjk el."
"Clozd meg a Holdat, ha elhibzod is, a csillagok kzt landolsz."
"Nha mg az gen kereslek! Tudom, hogy a Fldn nem tallnk rd! Nha mg a mlyben kereslek! Mr tudom, az angyalom vagy, s lmomban vigyzol rm! Csak hallgatok...vge mr, Egy utols mondat mg a fejemben jr, Hallgatom, lmodom, Most magunkat ltom s n veled vagyok"
„Megtanultam, hogy vrni a legnehezebb, s szeretnk hozzszokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.”
Nem igaz: - h lelkek nsza nem ismer Akadlyt! Szerelem a szerelem, Amely hfokot ms hfok szerint nyer Vagy r-aplyt jtszik kszsgesen?
, nem; az rk frosz maga , Nzi a vihart, s nem ing semmi vszben; Minden vndor hajk csillaga , Magassgt mrhetik, erejt nem.
A szerelem nem az Id bolondja, Br romls rabja arc s rzsa-ajk, Szerelmet nem mert ki ht vagy ra, tletnapig szilrdan kitart.
Ha tvedek, s n is htlen leszek, Sose rtam s szv sose szeretett.

|